Látnivalók

Ha képet szeretnénk kapni Tusnádfürdőről és a Szent Anna-tóról mindenekelőtt a Hazajáró című TV műsor alábbi epizódját érdemes megtekintenünk:

 

Szent Anna to

Szent Anna tó

A Szent Anna-tó  Európa egyetlen vulkáni eredetű krátertava. mely 946 méter magasan fekszik, a Nagy Csomád vulkanikus eredetű hegy kaldérájában. A tó és környéke természetvédelmi terület, ezért fokozottan védett. A tó partján ma sem ritka látványosság a barnamedve, amely különösen szürkületkor a turisták által hátrahagyott ételmaradékokat gyűjti össze. Vízutánpótlása csak a csapadék által biztosított. Félő,hogy a bemosódott hordalék a közeli Mohos-láp sorsára juttatja a tavat, vagyis a sok hordalék feltölti a medencét. Legnagyobb mélysége 7 méter.

 

img_6710

Sólyom Szikla

Tusnádfürdőn átutazva nincs ember, akinek tekinete elkerülné a Sólyom-szikla 848 méter magas impozáns látványát. A tájképet uraló andezittömbről kiváló kilátás nyilik az egész városra, az Olt folyó völgyére, sőt az alcsíki-medence jelentős része is megcsodálható, ha az idő tiszta. A szikla egy fél órányi sétával elérhető a városközpontból a piros háromszög jelzésen. Mivel ritka növényeknek ad otthont, a Sólyom-szikla és környéke védelem alatt áll.

 

apor

Apor Bástya

Az Apor Bástya az Olt folyó bal oldalán, a Sólyom-sziklával szemben, 701 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A páratlan panorámát kínáló bástya nemrég napenergiával biztosított éjszakai világítást kapott. A város központjából kb 20 percnyi kellemes sétával elérhető a piros pont jelzést követve.

 

05-csikszereda csiksomlyoharmashalom_oltar_416596_41748

A csíksomlyói nyereg és a hármas oltár

Pünkösd szombatján szokás, hogy elzarándokolnak ide a székelyek, ez a hely a katolikus székelység legnagyobb zarándokhelye, de mostanra elmondható, hogy csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozástól függetlenül. Csíksomlyó, Csíkszereda mellett található (a két település összenőtt), Tusnádfürdőtől mintegy 35 km-re.

 

wwqzmohos-tozeglap-erdely-foto-naturephotobuilder-blogspot-hu_

Mohos Láp

A Mohos tőzegláp a Szent Anna-tónál 100 méterel magasabban fekszik, mintegy 80 hektárnyi területen. A Csomád- hegység egy krátermaradványában alakult ki azáltal, hogy az egykori tó vizét egy patak levezette. Ezután a medence fokozatosan feltöltődött hordalékkal és sűrű növényzet, főleg tőzegmoha telepedett meg a területén. Ma egy jól kiépített tanösvényen figyelhetjük meg a láp növényritkaságait.

 

budosbarlang_14201

Büdös Barlang

A barlang a Büdös-hegy (1143 m) délkeleti oldalában, 1052 m magasan nyílik. Egy felhagyott kénbánya kijárata lett kikövezve és látogathatóvá téve. A 14 m hosszú üregbõl kiáramló gáz ennyisége meghaladja a napi 3000 m3-t, ami Európa legnagyobb természetes mofettájává avatja: hozamával túltesz Európa hasonló hírességén, a nápolyi Kutya-barlangon is.A barlang a Best Western szállodától 970 méterre helyezkedik el, gyalogosan a piros pont jelzése mentén közelíthetõ meg. Teljes hossza csak 14 m, mégis gázának vegyi összetételét és intenzitását tekintve bármelyik Európa-hírû hasonló gázömléssel felveheti a versenyt. A büdösbarlangot llosvay Lajos elemezte elsõként 1884-ben. Ez elemzés során kimutatta, hogy a kiömlõ gáz nagy tömegét szén-dioxid (C0 ) képezi, melyhez kisebb mennyiségben a büdös, záptojásszagû kénhidrogén (H S) társul. A kénhidrogén gáz a levegõn kéndioxiddá alakul, és a felszabaduló kén a barlang falára lerakódva sárgára festi a kõüreg falát. Ez az ún. kénbekérgezés. A kénterápia az összes öregkori csont- és érmegbetegedésekre, a perifériás idegrendszer zavaraira, a reuma minden válfajára, bõrbetegségek, ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére igen hatásos. A Büdös-hegyi szolfatára tulajdonképpen egy kellemesen langyos gázfürdõ, amelyben nem kell tartani a borvízfürdõk sokszor fogvacogtató hidegétõl. Fiatalító, az egész szervezetet felfrissítõ hatásán kívül a test fizikai és mentális állapotát is felerõsíti.forrás:www.budoshegy.ro

 

gyilkos-to-tajkep

Gyilkos tó

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.  Legendája:   Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám – megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Békás-szoros

A Békás-szoros egy tektonokus eredetű szurdokvölgy Hargita megye határán, a Békás-patak völgyében. A mintegy 5 km hosszú szoros egész Románia leglátványosabb szurdokvölgye. Függőleges sziklafalak övezik a szoroson áthaladó műútat, amely évről-évre turisták ezreinek teszi lehetővé, hogy megcsodálhassák a természet eme impozáns templomát.

 

balvanyosi-var_1

Bálványos vára

Története: Bálványosvár keletkezését a helyszínen kutató Ferenczy István régész a XI. századra helyezi, hasonlóan a Székelyföld területén felkutatott többi korai kõvárhoz. Ezzel szemben a szakemberek által készített újabb felsorolásokban már nem szerepel. Így vélekedik Engel Pál történész is, aki szerint Bálványos vára a tatárjárás után keletkezett várak egyike, amit a környéket uraló feltorjai Apor bárói család emeltetett. Az elsõ, napjainkig fennmaradt okleveles említése csak 1360-ból való “castri Baluanus” néven, amikor a székely eredetû bárói família tagjai megosztoztak rajta. Azon kevés erõsségek egyike, ami a fennállása alatt mindvégig egyetlen földesúri családé volt. Az eldugott, nehezen megközelíthetõ várat kevés esemény érintette, csak ritkán adnak hírt róla az akkori források. 1541-bõl származik egy okmány, amiben a családtagok egyezséget kötöttek a váruradalomból befolyt jövedelmek elosztásáról. Azt biztosan tudni, hogy a XVII. század elején még épségben állt és lakták az épületeit. Pusztulásának körülményei bizonytalanok, egy 1674-es feljegyzés szerint: “Apor Ilona a ki pusztán hadta a volt Bálványos várát leánykorában”, más adat szerint már 1603- ban, amikor Apor Miklós földesúr elesett a Székely Mózes ellen vívott brassói csatában, az özvegye, Lázár Borbála elhagyta a kényelmetlen hegyi sasfészket és a Torja községben emeltetett reneszánsz várkastélyba költözött át. Bár a részletek még bizonytalanok, de a XVII. században sorsára hagyott erõd lassan romba dõlt, falait és épületeit egyre inkább rongálják az idõjárás viszontagságai.Leírás: Bálványos várának romjai a völgybeli Bálványosfürdõ üdülõtelep fölé emelkedõ Várhegy 1056 méteres csúcsán omladoznak. A kezdetben még lankásan emelkedõ kocsiút a hegy lábánál átcsap a csúcsra vezetõ nyílegyenes turistaösvénybe, amin tüdõt próbáló kaptató után érhetjük el a várrom bejáratát. A délkeleti oldalon a középkorban egy sziklába vésett szárazárkon át vezetett a felvonóhíddal védelmezett kapun keresztül az út a Várhegyet félkörben ölelõ alsóvárba. Ennek kerülete 240 méter volt, a kõfal vastagsága 1,5 – 2 méter, míg az erõsen lepusztult fal magassága 4 méter körüli volt. Mivel a hegy erõsen emelkedett a 30 méterrel magasabban fekvõ felsõvár felé, az alsóbb részeken nem lehetett kialakítani épületeket, azokat mind a csúcson helyezték el a középkori várépítõk. A szabálytalan ellipszis alakú felsõvár falai 160 méter kerületû udvart öveztek. A kõfalak a déli oldalon már leomlottak, míg a többi szakaszon 5 – 6 méter magasságig állnak. Az erdõs bozóttal benõtt várudvaron felfedezhetjük a feltöltõdött ciszternát, amely mellett kisebb lakóépület állhatott. A csúcsot koronázza a 10 x 10 méter külsõ méretû, 2,1 – 2,3 méter falvastagságú öregtoronynak napjainkban már csak kb. 20 méter magas csonkja. Az alsó részén vastagított rézsûvel készített épületnek három emeletét fafödémekkel, míg a negyediket boltozattal fedték be. A torony legfelsõ emeletének fala 60 centiméterrel vékonyabb volt, talán ez egy késõbbi építkezés nyomát jelezheti. Ezt tartják a kutatók – az országosan ismert adatok alapján – Bálványos várának legkorábbi épületének. A pusztuló védõmû falán nem látható nyílás, a bejárata így valószínûleg a felsõbb, már leomlott szinten lehetett. 1942-ben és 1971-ben folytak régészeti kutatások Ferenczy István által vezetve a várromban, aki szerint Bálványos vára is bele tartozhatott a XI. század végi Szent László király által létrehozott keleti határvédelmi várrendszerbe. Ezzel szemben a szakemberek újabb felsorolásaiban korai erõsségként már nem szerepel Bálványos vára.A kerámiák, amelyeket itt találtak a XVIII. századból valók, és úgy gondolják ekkor már nem laktak a várban. Úgy mondják, egy ideig a Magyar Szent Koronát is itt őrizte Apor László erdélyi vajda, mielőtt átadta volna Károly Róbertnek. A Bálványos vár múltját legendákba, mondákba füzték a környék lakói, miszerint “Óriások és tündérek építették” volna a várat. A vár legendájában egykori valós eseményeket örökített meg a szájhagyomány, ezek kaptak helyet Jókai regényében is.forrás: www.budoshegy.ro